FIX TV félórás riportműsor

Részletes riport a FIX TV-ben a Buteyko módszerről


Cikkek a Buteyko módszerről:

Facebook:


A Természetgyógyász Magazinban megjelent cikk: (link az eredeti cikkre)

Légzésterápia

Buteyko-féle légzés asztma, szénanátha és orrdugulás ellen

A Buteyko-féle légzéstechnika egyszerű, ugyanakkor rendkívül hatásos önkezelő módszer azoknak, akiknek légzésével baj van. Különösen hasznos asztma, orrdugulás, légszomj, idült hörghurut vagy állandó megfázás esetében. De az állandó fáradtság, a fejfájás és a félelem leküzdésében is sokat segíthet.


Már gyermekkorunkban arra szoktattak bennünket, hogy lélegezzünk mélyen, erősen, hogy testünk minden sejtjéhez eljusson az életfontosságú oxigén. Azt tanultuk, hogy az intenzív légzés megszabadítja szervezetünket a szén-dioxidtól és más mérgező anyagoktól, és ha kétszer annyit lélegzünk, kétszer annyi káros anyagtól szabadulunk. Ennek következtében tudatunkban azt raktároztuk el, hogy nem lélegzünk eleget. Azonban egy új légzéstechnika, nevezetesen a Buteyko-módszer éppen ennek ellenkezőjét bizonyította: sok civilizációs betegség fokozott levegőcserével jár együtt és akkor javul, ha kevesebbet lélegzünk. Különösen azok az emberek profitálnak a kevesebb légzésből, akiknek az orrával vagy a tüdejével van probléma.

Prof. dr. Konstantin Buteyko ukrán orvosprofesszor az ötvenes években fejlesztette ki teóriáját, miszerint a kevesebb légzés több oxigénhez juttatja a szervezetet. A haldoklók légzésével foglalkozó kutatásai során megfigyelte, hogy az ember annál intenzívebben lélegzik, minél közelebb áll a halálhoz. Ez a megfigyelés szöget ütött a fejébe, és arra gondolt, talán az alacsonyabb szintű gázcserének több köze lehet az egészséghez. Először saját magán kísérletezett, megfigyelve, mi történik, ha csökkenti légzése mélységét bizonyos gyakorlatokkal. Legnagyobb meglepetésére normalizálódott magas vérnyomása. Erre kipróbált módszerének továbbfejlesztésén kezdett dolgozni, és a legkülönfélébb betegségekben szenvedő pácienseinél ért el vele eredményt. Az asztmásoknál megfigyelte, hogy annál ritkábban jelentkezik náluk roham, minél kevesebbet lélegeznek.

Nálunk kevesen ismerik a Buteyko-módszert. Pedig asztmára és az orrdugulással járó betegségekre tett hatása csodálatos

A Buteyko-módszer nagyon egyszerű. A gyakorlatok célja, hogy kevesebb oxigént lélegezzünk be és kevesebb szén-dioxidot lélegezzünk ki. Ez viszonylag könnyen megvalósítható, például azzal, hogy hosszabb szüneteket tartunk két légzés között. A mély belégzést és a tüdő felfújását ellazult rekeszizomlégzés váltja fel. De ugyan mi lehet a jelenség magyarázata? Miért lennénk egészségesebbek azáltal, hogy kevesebbet lélegzünk?

A szén-dioxid (CO 2 ) a légzés során keletkező "hulladék", azonban sok anyag bioszintéziséhez, illetve az önszabályozó folyamat szempontjából nélkülözhetetlen fontosságú. Ezért meghatározott oxigén-szén-dioxid aránynak kell fennállnia testünkben. Ha túl sok az oxigén és kevés a szén-dioxid, hiperventilációról beszélünk.

A mély légzéssel kiváltott CO 2 -hiány hatására megváltozik szervezetünk sav-bázis egyensúlya, a pH-érték a normális szint fölé emelkedik. A szakember ilyenkor "reszpiratorikus alkalózisról" beszél. Ilyen körülmények között például a vörösvértestek nem képesek megfelelő mennyiségű oxigént leadni a sejteknek, amelyek arra kényszerülnek, hogy erjedéses folyamat révén nyerjenek energiát. E folyamat mellékterméke a tejsav. Ez ugyanakkor elsavasítja a sejteket - kialakul az ördögi kör.

A vörösvértestek korong alakú sejtek, amelyek hemoglobint tartalmaznak és életfontosságú oxigént szállítanak

CO 2 -hiány hatására a hörgők és a véredények falában lévő simaizmok görcsösen összehúzódhatnak, ez tovább rontja a vérkeringést. A következmény: hideg végtagok, fejfájás, idegesség, szédülés. A meggyorsult légzés további szimptómái között gyakran előfordul a mellkasi szorítás, a fáradtság, a koncentrációzavar, ingerlékenység, félénkség vagy a depreszsziós viselkedésminták.

Ráadásul kedvezőtlen anyagcsere-reakciók is felléphetnek, mint például a vérben az elektrolitok arányának eltolódása. Ez leginkább a kalciumot érinti, ami hatással van az izmok ingerelhetőségére, ami izomgörcsöket, végtagbizsergést vagy remegést idézhet elő. A CO 2 -hiány elleni védekezés céljából testünk összeszűkíti a hörgőket, megduzzadnak az orr és a tüdő nyálkahártyái, slejm termelődik. A Buteyko-féle modell szerint az olyan betegségek, amelyeknél nehezített a légzés, mint például a krónikus nátha, az orrpolipok, az idült melléküreg-gyulladás, gyakran nem is valódi betegség, csupán a test védekezése a forszírozott légzés és az amiatt fellépő CO 2 -hiány ellen. Mindezt megerősítette a tény, hogy a panaszok egy csapásra javultak, ha a páciensek felhagytak a hiperventilációval és visszatértek a normális légzéshez. Buteyko véleménye szerint a CO 2 -szint emelkedése hozzájárul a gyógyuláshoz. Ezt azóta számos tudományos vizsgálat, kutatás eredménye igazolta. Mindez azt jelenti tehát, hogy ha légzési problémáink vannak, "felületesen" lélegezzünk?

A köznapi nyelvhasználat szerint a "felületes" légzés kis mennyiségű levegő belégzését jelenti. Ezzel ellentétben a "mély" légzés során kitágítja az egész mellkast, és nagy mennyiségű levegő beszívásával jár együtt. Természetesen ez a fajta légzés is lehet jótékony hatású, hiszen masszírozza, stimulálja belső szerveinket, feltéve, hogy aktuális fizikai aktivitásunk valóban igényli a fokozott belégzést, a nagyobb mennyiségű oxigént.

A gyerekek gyakran szájon keresztül lélegeznek. Az orron keresztül történő lélegzés hosszú folyamat, amihez türelemre van szükség. A kicsiknél jó módszer, hogy játszás közben vékony ostyát vesznek a szájukba, ami összeragasztja a szájat, biztosítván az orrlégzést

A távol-keleti gyógyításban mást értenek mély légzés alatt. Azt a légzést, amikor a levegőt csak rekeszizmunk segítségével lélegezzük be, egészen "mélyen", mintha a hasunkba szívnánk le a levegőt. Ez nem jár automatikusan sok levegő beszívásával. Itt a hosszú életet a minimális légzéssel azonosítják. Lao-ce szerint: "Az okos ember úgy lélegzik, mintha nem is lélegezne." Ez egybevág Buteyko állításával, miszerint a nagy mennyiségű levegő ki- és belégzése egészségtelen, a "felületes", kis mennyiségű, a valódi igénynek megfelelő levegő beszívása a helyes légzés.

A hiperventiláció okai és tünetei

A kutatók feltételezik, hogy a háziorvosi praxisokban megforduló páciensek fele, kétharmada CO 2 -hiányban szenved. Ők nem képesek ellazultan, csak rekeszizmuk segítségével lélegezni, ehhez szükségük van a mellkas felső részének izmaira is. És ennek a legtöbbjük nincs is tudatában.

A hiperventiláció leggyakoribb oka ma a mindig és mindenütt jelen lévő stressz. A stressz minden esetben harci vagy menekülési reakcióhoz kötődik, amely intenzívebbé teszi, "mélyíti" légzésünket, aminek hatására több CO2-ot lélegzünk ki.

Aki fél – pl. a repüléstől vagy vizsgától –, túl sok oxigént lélegzik be és túl sok szén-dioxidot fúj ki. Ennek sokszor pánikroham a következménye

A hiperventiláció oka lehet azonban a sok beszéd a szájon keresztül zajló légzéssel, vagy a has behúzása hiúságból vagy a szűk ruhák miatt. Anyagcserezavarok is kiválthatják a hiperventilációt. Az anyagcsere elsavasodásának hatására intenzívebbé válik a légzés, hogy ezáltal a savbázis egyensúly helyreálljon. A rosszul beállított cukorbetegség, a hasmenés, a vese elégtelen működése és a kimerülés szintén okozhatja.

Mit mond a tudomány?

Buteyko módszere és elmélete a korabeli Szovjetunió orvosszakmai köreiben először nagy ellenállásba ütközött. A nyolcvanas években azonban a szovjet egészségügyi minisztérium hivatalos asztmaterápiás módszernek ismerte el. A módszernek az asztmára gyakorolt hatásáról eddig hét tanulmány született. Mindegyik kimutatta, hogy a gyakorlatok megkezdése után a betegek egyre kevesebb hörgőtágító gyógyszert igényeltek, sőt sokuknál egyáltalán nem volt szükség gyógyszerszedésre, és a dózist is jelentősen csökkenteni lehetett.

Más betegségekben nyugati országokból egyelőre csak néhány tapasztalati beszámoló áll rendelkezésre az érintettektől.

A helyes légzéstechnika

A légzőgyakorlatok célja, hogy hosszú távon átállítsa a légzést: csak annyi levegőt lélegezzünk be, amennyire fizikai terhelésünk alapján valóban szükségünk van. Ezáltal megnő a szén-dioxid mennyisége, aminek hatására kitágulnak a hörgők. Örvendetes mellékhatás: krónikus nátha esetén a duzzadt nyálkahártyák lelohadnak.

Trükk hiperventiláció esetére: egy kis papírzacskóból lélegezzünk, illetve ide is fújjuk ki a levegőt. Ennek hatására ismét emelkedik vérünkben a szén-dioxid szintje

A páciensek megtanulják, hogyan lazítsanak orrlégzés közben, hogyan vegyenek egyre kisebb, rövidebb lélegzetet, hogyan tartsanak egyre hosszabb szüneteket két légzés között. Sokuknak először hozzá kell szokniuk az eleinte jelentkező légszomjhoz, ami ilyenkor fellép. Aki azonban következetesen gyakorol, azt csakhamar sikerrel jutalmazza a módszer.

Az új légzésmódot naponta két-háromszor, alkalmanként 20-30-szor kell gyakorolni. Ha félünk vagy belső feszültség gyötör, izgatottak vagyunk, légzésünk szaporábbá válik. Például vizsga előtt, vagy ha félünk a repüléstől. Felületesen és gyorsan vesszük a levegőt. Ezt hiperventilációnak nevezik. Extrém esetben a CO 2 -szint annyira csökkenhet, hogy a fejünkben ürességérzet, szédülés, a kezek görcse vagy akár ájulás is felléphet. Ha ezt szeretnénk elkerülni, csak elegendő CO 2 -ról kell gondoskodni. Erre jó lehetőség, hogy az érintett egy papírzacskóba fújja a levegőt és innen is szívja be. A kilélegzett levegő nagy része szén-dioxidból áll, így ismét nagyobb mennyiséget vehetünk magunkhoz belőle.

- tamás -
Természetgyógyász Magazin XIV. évfolyam 12. szám


Ugrás a KISKEGYED FITT Magazin 2011. 1. számában megjelent cikkére
Kiskegyed Fitt Magazin - Ne vegyen nagy levegőt!
Asztma, gyakori megfázás, idült hörghurut esetén jelentős javulást ígér a Buteyko légzéstechnika. A módszer lényege: lélegezz kevesebbet! Az asztmások a normálisnál sokkal többet lélegeznek. Többnyire szájon át veszik a levegőt és zihálnak, levegő után kapkodnak, amikor jön a roham. Ez csökkenti a tüdő széndioxid szintjét, ami pedig a légutak további összehúzódásához vezet.
A hörgőtágító gyógyszerek a légzés fokozódását segítik elő, amivel hosszú távon egyre súlyosbítják az asztmát. A nyugati világnak ez nagyon gyakori betegsége a stresszes életmódon kívül annak is köszönhető, hogy arra tanítanak: lélegezzünk mélyen, hogy minél több oxigén jusson el a sejtjeinkbe. Azt sulykolták belénk: felszínesen lélegzünk, minél mélyebben és alaposabban kell kiszellőztetnünk a tüdőnket. Egy ukrán orvosprofesszor, K. Butejko szerint viszont ennek épp az ellenkezője igaz. Bebizonyította, hogy sok civilizációs betegség a fokozott levegővétel miatt alakul ki, és épp akkor javul, ha kevesebbet lélegzünk. A széndioxid nem csupán elhasznált gáz, bizonyos mennyiségűre szüksége van a szervezetnek. A túllégzés, azaz hiperventilláció jelentős CO2 veszteséghez vezet, ami sok problémát okoz. Összeszűkülnek a hörgők, ez történik asztmarohamnál. Ettől van a betegnek légszomja, így próbálja megakadályozni a szervezet, hogy még több széndioxid ürüljön.
- Kivétel nélkül minden betegnek javult az állapota, aki elsajátította a Buteyko-módszert – mondja Varga-Szilágyi Gyula légzésterapeuta, aki korábban maga is asztmától szenvedett. – Volt, aki a napi 12 gyógyszeradagját 2-re tudta csökkenteni, sokaknál teljesen megszűntek, másoknál 70-80%-kal csökkentek a panaszok. Ez a légzéstechnika látványra olyan, mintha nem is lélegeznénk, csendesen, szinte láthatatlanul vesszük a levegőt. A légzéscsökkenés hatására megemelkedik a szervezetben a széndioxid szintje, ami segít, hogy minél több oxigénmolekula szabaduljon fel a vérben lévő hemoglobinból. Tehát jobb lesz a szervezet oxigénhasznosítása, ha csökkentjük a légzésünket. Ez paradoxonnak hangzik, mert mindig azt hallottuk, hogy vegyünk nagy levegőt, mert attól több oxigén jut a szervezetbe. A széndioxidra, erre az alapvegyület azonban szükség van, több folyamatban is. Görcsoldó hatása van a simaizmokra, márpedig a hörgők falát simaizmok borítják. Ezért javul azonnal az asztmások állapota, mert, ha óvatosan veszik a levegőt, azonnal kinyílnak a légutak. Ha jobb lesz az oxigénellátás, minden belső folyamat javul: a keringés, az anyagcsere, a vérnyomás, jobb lesz a terhelhetőség, a szervezet pH értéke.
A tudományos háttér Agyunk érzékeli, hogy mennyi a vérben a CO2 mennyisége. Amint ez elér egy bizonyos szintet, a légzőközpont parancsot ad a rekeszizomnak a kitágulásra. Ez a légzés. Ha szájon át légzünk, csökken a vérben a széndioxid. Ha huzamosan így lélegzünk, agyunk ezt a kisebb mennyiséget tekinti normálisnak, és egyre több levegőt követel. Kialakul a hiperventilláció. Ennek során felborul testünk kémiai egyensúlya, ami számos krónikus betegséghez vezethet. A szervezet túl sok tejsavat termel, ami nemcsak fáradékonyságot okoz, de gyengül tőle az immunrendszer is. Csökken a kortizol és nő a hisztamin termelődése, ez allergiás megbetegedésekhez, gyulladásokhoz vezet.

Gyógyult betegek mondják
Tálos Andrásné: A pánikbeteget ha stressz éri, elkezd túllélegezni. Itt megtanultam, hogyan kell megelőzni a rohamot. Ajánlanám sorstársamnak, ne mindjárt a gyógyszerekhez meneküljön, próbálja megtanulni a Buteyko légzésmódszert.
Nemes Aladárné: Annyira beteg voltam, hogy élni se volt kedvem. A Buteyko légzéstechnikával a vérnyomásom normalizálódott, 12 kilót fogtam, se influenzám, se megfázásom nem volt 2 éve, a fejem se fájt.
Dr. Kardos Ferenc: Az asztmám 3 hónap alatt annyira rendbe jött, hogy a napi 6 szteroidos gyógyszert le tudtam csökkenteni egyre, semmilyen tünetem nincs.


Magyar Hírlap 2010. december 21.

Forradalmian új módszert leltek az asztma ellen

Szinte minden betegség gyógyulásában jelentős szerepet játszik, hogy megfelelő mennyiségű oxigén jusson el a sejtekhez. Sokkal könnyebben veszi fel ugyanis a harcot a kórokozókkal egy olyan szervezet, amelynek megfelelő az oxigénellátása. Erre a felismerésre épít a Konstantin Buteyko által elsősorban az asztma gyógyítása érdekében kidolgozott módszer. Az orosz kutató rájött arra, hogy az asztma – és még sok más betegség – az úgynevezett tartós hiperventilláció következtében alakul ki. „Míg más eljárások a tüneteket próbálják meg csökkenteni, Buteyko módszere a betegségek kiváltó okát, vagyis a túllégzést szünteti meg” – mondta lapunknak Varga-Szilágyi Gyula, a magyar Buteyko Légzésközpont alapítója. Kifejtette, a lényeg a légzés, pontosabban a percenként be- és kilélegzett levegő mennyiségének csökkentése. Ez kétféle módon érhető el: vagy kisebb levegőt veszünk, vagy ritkábban, lassabban lélegzünk. Az ideális persze a kettő ötvözete. „A módszer azon a megdöbbentő paradoxonon alapszik, hogy minél kevesebb levegőt lélegzünk, annál több oxigént kapnak a sejtjeink. Általában nem az a probléma, hogy nincs elég oxigén a vérünkben, hanem az, hogy megfelelő mennyiségű szén-dioxid hiányában ez az oxigén nem tud hasznosulni, és nem jut el a rendeltetési helyére, a sejtekhez, szövetekhez. A jobb oxigénellátás hatására pedig szervezetünk átkapcsol egy egészségesebb üzemmódra, javul a keringésünk, az anyagcserénk, egészségesebbek, ellenállóbbak leszünk, szinte minden betegséget könnyebben legyőzünk” – hangsúlyozta Varga-Szilágyi Gyula. Az eljárás, bár elsősorban asztmásoknak javallott, allergia, szénanátha, orrdugulás, apnoe, magas vérnyomás, fejfájás, migrén, szorongás, pánikbetegség, ekcéma vagy akár elhízás esetén is pozitív hatást eredményezhet. Ráadásul elsajátítása és alkalmazása különböző krónikus betegségek megelőzésére is alkalmas. Varga-Szilágyi Gyula mindehhez hozzátette: „Mi nem gyógyítunk, csak megtanítunk egy módszert, amely mindenkinél működik, és amellyel mindenki meg tudja gyógyítani saját magát.” KD


A Kiskegyed Fitt Magazin 2011. 1. számában megjelent cikk:
Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra

_
A Tina Magazin 2009. márciusi számában megjelent cikk:
Vissza a főoldalra
 

_

A SHAPE Magazin 2008. decemberi számában megjelent cikk:
Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra

_

A NŐK LAPJA 2009. szeptember 9-i számában megjelent cikk kivonata:
Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
Vissza a főoldalra
websas.hu
Buteyko Légzés Központ

Facebook névjegy