Harmadévesként elkezdett dolgozni az osztályvezető akadémikus, Jevgenyij Mihajlovics Tarejev irányítása alatt működő klinikai gyógyászati csoportban. Ezidő alatt az Intézetben Buteyko (Butejko) egy olyan gyakorlati feladatot kapott, melynek része a betegek légzésének megfigyelése. Órák százait töltötte a betegek ágya mellett ülve, rögzítve a haláluk előtti légzési jellemzőiket. Észrevette, hogy a halál közeledtével egységes és erőteljes mélylégzés lép fel. Ennek a fokozódásnak a feljegyzésével Buteyko (Butejko) arra jött rá, hogy a mért adatokból gyorsan képes megállapítani, hány napja vagy órája van még hátra a betegnek. Ez az eset meghatározta Buteyko (Butejko) jövőbeni érdeklődésének irányát.
1952-ben, az Intézetben kitüntetéssel végzettként, Buteyko (Butejko) folytatta a kísérletezést függetlenül a hasonló irányvonalaktól. Egészséges alanyokat kért fel arra, hogy lélegezzenek mélyeket egy bizonyos ideig, és azt tapasztalta, hogy ez szédülést, émelygést, és erőteljes fulladási tüneteket okozott náluk, mint például asztmás légzést és köhögést, esetenként ájulást. Tanárai akkor ezt az agy oxigénnel való túltelítettségével magyarázták.
Független kísérleteinek második hónapja alatt Buteykonak (Butejkonak) az eszébe ötlött, hogy bizonyos betegségek a mély légzés következtében fejlődhetnek ki. Ő maga magasvérnyomásban szenvedett egy ideje, és gyakran tűnődött az okán. A széndioxid szintjének megmérésével Buteyko (Butejko) rádöbbent, hogy testében a széndioxid szint alacsonyabb, mint a referencia szint. Feltételezte, hogy ha ez az alacsony szint a túllégzés következménye, akkor a légzését korrigálva kezelhető a rendellenesség.
Azonnal elkezdett magán kísérletezni. Hamarosan kifejlesztett magának egyfajta visszafogott légzési módot. Úgy tapasztalta, hogy a légzését csökkentve bizonyos tünetek, mint pl. a fejfájás és a gyors szívverés szintén csökken. Mikor fokozta légzését, a tünetek visszatértek. Buteyko (Butejko) nyugtázta, hogy megtalálta betegségének okát. Azon nyomban elkezdett megtervezni egy programot, mellyel a beteg légzése gyorsan és hatékonyan mérhető, és – amennyiben szükséges – megváltoztatható. Hamarosan teljesen meggyógyította magát.
Buteyko (Butejko) újra és újra ellenőrizte elméletét a betegein. Mérte a légzését asztmában, torokgyulladásban és más betegségben szenvedőknek, és immár meglepetés nélkül fedezte fel, hogy mindannyiuk légzése a túllégzés kategóriájába esik. Egy elfogadható szintre módosítva ezen betegek légzését, Buteyko (Butejko) normalizálni tudta a széndioxid szintjük visszaesését és rohamaik azonnal megszűntek. Amikor arra kérte őket, hogy térjenek vissza a korábbi légzési szokásukhoz, a rohamok kiújultak.
Az asztma
Az asztma valószínűleg egyike a nyugati civilizáció leginkább túldiagnosztizált és túlgyógyszerezett betegségeinek.
Az asztma kezelésére mindössze kétféle gyógyszer áll rendelkezésre, a hörgőtágító spray-k és a gyulladáscsökkentő (megelőző) gyógyszerek illetve ezek kombinációi.
Buteyko professzor rájött egy jelentős összefüggésre, mely szerint a légzéskönnyítő hörgőtágítók (mint például a Ventolin) folyamatos használata nemhogy segítene, de éppenhogy árt az asztmának, az asztmásoknak, ráadásul egyik kiváltó tényezője lehet a szívbetegségeknek.
Közismert tény, hogy az asztmások sokkal többet lélegeznek, mint mások. Többnyire szájon át veszik a levegőt és zihálnak, lihegnek, levegő után kapkodnak, amikor jön a roham.
Mindez csökkenti a tüdő széndioxid szintjét, ez pedig a légutak további összehúzódásához vezet.
A hörgőtágító gyógyszerek a légzés fokozódását, a légzési perctérfogat növekedését segítik elő és ezzel hosszú távon egyre súlyosbítják az asztmát.
A megelőzésképpen használt szteroidoknak rengeteg mellékhatásuk van, amelyek miatt az asztmás betegek gyakran abbahagyják a használatukat. Azáltal, hogy a légzéskönnyítő, hörgőtágító szereket önmagukban használják, súlyos kockázatnak teszik ki magukat.
Asztma gyógyszerek még SOHA nem gyógyítottak meg asztmát és az asztmában szenvedőknek egyre több és több gyógyszerre van szükségük, ahogy telnek az évek.
A Buteyko módszer az asztma valódi okára, a hiperventilációra hat, minimalizálja a asztma rohamokat vagy teljesen megszünteti őket. A Buteyko légzéstechnikát elsajátító asztmás beteg jelentősen csökkentheti vagy akár teljesen el is hagyhatja a gyógyszereit. |
